Régi adventi hagyomány a szálláskeresés, szentcsalád járás. Hagyományok szerint a
karácsonyt megelőző kilenc napban Mária-szobrot vagy szállást kereső Józsefet és Máriát
ábrázoló festményt, szentképet cserélgettek egymás között az ájtatosságban részt vevő
családok.  Más helyeken, vidékeken egy ilyen szentképpel járták az utcákat és kopogtattak be
házakba. Ahol befogadták őket, ott imádság után elhelyezték a szobrot.
A Kapucinus templom közösségéből Albert atya hívásárára 2020-ban 10 család csatlakozott,
hogy részt vegyen egy hasonló hagyományban. Most a Szent Családot ábrázoló szobrocska
sorra járja a családokat és 1-2 nap után kerül mindig új családhoz. Az átadás közös imával
történik a hagyományokhoz kapcsolódva.

Szállást keres a szent család,
de senki sincs, ki helyet ád,
nincsen, aki befogadja
ki égnek s földnek az ura.
Az idő is későre jár,
a madár is fészkére száll.
Csak a Szent Szűz jár hiába
Betlehemnek városába.

Ez a megújított hagyomány alkalmat teremt a közösség tagjainak megismerésére, az együttes
imádság erősíti a hitünket, melegen tarthatjuk a szívünket az advent során.
Eredetileg úgy szoktuk, hogy a jelentkező családok közül a Szent család szobrával  az első
család megy a másodikhoz, ott közösen megvacsoráznak, imádkoznak, énekelnek, majd
másnap este a második család megy a harmadikhoz családhoz és így tovább Szenteste
napjáig. Ha nincs elég jelentkező, akkor a szobor több napig is időzhet egy helyen.
A tavalyi évben a járvány miatt rövid átadást tartottunk és szabadtéren tudtuk csak ezt
megengedni. Ha Isten is úgy akarja, idén már egy kis vendéglátással is lehet színesíteni ezt a
hagyományt.
24-én valamilyen formában mindenki összetalálkozik majd és akkor ott megünnepelhetjük,
hogy nem keresgéltek szállást a hidegben hiába, a mi otthonainkban ők is otthonra leltek
egész menetelésük során. Ez egy gyönyörű hagyomány, amit érdemes megindítani itt Tatán
is.
Azt, hogy melyik családok látogatják meg egymást, azt ki szoktuk húzni a gyerekekkel. Ezért
kérem, hogy SZOMBAT ESTIG (Nov 27) jelentkezzen az, aki szeretne bekapcsolódni. Ha
tudjuk, kik a jelentkező családok, akkor kihúzzuk, hogy ki kitől kapja és kinek adja tovább a
szobrot. A pontos időpontot az átadásra úgy szervezzük, hogy mindenkinek megfelelő legyen.
Azon meg el lehet gondolkodni, hogy a mi ajtónk nyitva állna-e egy láthatóan gyermeket
váró, messziről jött fiatal család előtt?  Máté 25,34
Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes
voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok.
Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és
fölkerestetek. Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk
volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy
befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? A
király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek,
velem tettétek.