Ferences Világi Rend

A FERENCES VILÁGI REND (FVR, OFS = ORDO FRANCISCANUS SAECULARIS)
„Szent Ferenc követése megédesíti az ember életét!”

A FERENCES VILÁGI REND TÖRTÉNETE

A Teremtőt teremtményeiben is tisztelő Assisi Szent Ferenc (1181–1226) az emberiség legkedvesebb szentje, ezért nem is csoda, hogy rendjének tagjai mellett, tisztelői „holdudvara” a legnagyobb a világon. A ferences derű és öröm sokak számára vonzó ma is, a szegény és alázatos Assisi Ferenc ma is vonzza a keresztény híveket. Ahogyan VI. Pál pápa szólt róla, Ferenc mindent elhagyott Krisztusért, s felismert valamit abból a boldogságból, ami a teremtéskor Isten lelkéből törhetett elő. Akkor énekelte el a Naphimnuszt, a teremtények énekét, amikor már majdnem vak volt. Szemében a világ az isteni dicsőség fényes tükre: „Így szól az örök Bölcsesség: Mind balga ember, akiben nincs istenismeret: a látható világ szépségéből nem ismeri fel azt, aki van, és nem fogja fel az alkotásból, hogy van Alkotó.” (Bölcsesség könyve, Bölcs 13,1-9)
A Ferences Világi Rend Konstitúciója szerint (II. fejezet: Életforma és apostoli tevékenység. 13. cikkely) „A világi ferencesek, akiket régen ’bűnbánó testvéreknek és nővéreknek’ mondtak, célul tűzték maguk elé, hogy az állandó megtérés szellemében éljenek.” Mindez összhangban van az Úr útját előkészítő Keresztelő Szent János tanításával! Az Úr szavaival: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!” (Mk 1,15)
P. Dr. Barsi Balázs OFM atya hangsúlyozza, hogy a ferences lelkiség mindig is történetközpontú marad, mert Isten Fiának megtestesülése is a történelemhez, konkrét helyhez és időhöz kötődő esemény, és következményeinek is mind közük van az emberi történelemhez. Egy középkori lelkiségi irat arra buzdítja a kegyes keresztény olvasót, hogy Jézus Krisztus által fölemelkedve az örök Istenhez, úgy szemlélje az isteni misztériumokat, hogy felejtse el még Betlehemet és a Golgotát is. Szent Ferenc ezzel szemben testi szemével is látni akarta az isteni Ige megtestesülését, ezért Greccióban felállította az első élő betlehemet, és soha nem szűnt meg szemlélni a megfeszített Üdvözítőt, ezért is jelentek meg
kezén, lábán és oldalán a szent sebhelyek. Nem véletlen az sem, hogy a ferencesek elsők között indultak a Szentföldre, hogy saját szemükkel lássák Krisztus Urunk életének és halálának szent helyeit. Ők terjesztették el a keresztútjárás szokását is, hogy az isteni Üdvözítővel együtt járják végig a megváltás szenvedésteli, mégis dicsőséges útjának állomásait. (Breviárium, 2015. 277. old.)

A FERENCES LELKISÉG JELLEMZŐI

Jézus követése az evangélium alapján. Ferenc éli az evangéliumot: „Az evangélium Isten üdvösséget hozó ereje minden hívőnek.” (Róm 1,16)
– Az Oltáriszentség tisztelete, imádása. Szent Ferenc az egész rendhez írt levélben ezt így fogalmazta meg: „Ó fölséges alázatosság! Ó, alázatos fölség, hogy a világegyetem Ura, Istene és az Isten Fia annyira megalázza magát, hogy üdvösségünkért a kenyér szerény színe alá rejtezik.” (Lrend 27) Eszerint Ferencnél a krisztusi önkiüresítés felismeréséből fakad az Eucharisztia-tisztelet, valamint a tulajdon nélküli életformához való ragaszkodás (szegénység), amely több aszketikus gyakorlatnál: az istenkapcsolatban a szüntelen hálaadásban realizálódik, az emberi viszonyok között pedig a minoritas (a kisebbség alázata) megválasztásában. A közismert ferences szegénység nem nyomor, hanem a javak keresztény felhasználása. („Két dolgot kérek, ezt add meg, Uram, mielőtt meghalok: a csalárd hazugságtól óvd meg lelkemet; és ne adj nekem se gazdagságot, se nyomort! Csak annyit adj, Uram, hogy épp elég legyen, hogy jóllakván meg ne tagadjalak; és azt ne mondjam, hogy: „Vajon ki az Úr?”, és szükségből se lopjak, meggyalázva Istenem nevét.” (Péld 30,5-9)
– A szegénység és engedelmesség: nem elvont erények vagy egyetemes vallási értékek, és nem is aszketikus eszközök, hanem a testvérek életformájának részei, mert krisztusi magatartások.
Compassio, azaz együtt szenvedés az Úrral (például a Nagycsütörtök éjszakai virrasztásban: részese leszek az Úr Getszemáni kertbeli szenvedésének).
– A Szűzanya tisztelete, máriás lelkület (a Boldogságos Szent Szűz Istennek átadott élete példája nyomán).
Meghívás az egyház és a világ megújítására!!! — saját környezetünkben teljes odaadással éljük az evangéliumot. Erre meghívást kaptunk: nem mi választottuk a ferencességet, minket választott erre az Úr! Legyünk az Úr kegyelmének továbbadói, akkor megújul a világ.
A ferences identitás bűnbánó identitás.
– Hivatásunk közösségben megélt hivatás.
– Megváltottságunk öröméből fakad a ferences derű.
A természet a Teremtőt dicséri: „Az Úré a föld, és minden, ami betölti, a földkerekség és minden lakója. Alapjait ő ágyazta tengerek mélyébe, s a vizek árján ő tartja szilárdan.” (Zsolt 23,1-2.3-4ab.5-6) Ferenc pápa szerint is, a természetnek nem urai, hanem őrizői vagyunk, azt tisztelnünk és szeretnünk kell. Ezt hangsúlyozza a ferences Regula azon előírása (II. fejezet: Az életforma. 18. pont) is, mely szerint: a testvérek tiszteljenek minden élő és élettelen teremtményt, mert azok „jelentést hordoznak a Fölséges Istenről.” Azon legyenek, hogy a velük való visszaélés kísértését elkerülve eljussanak az egyetemes testvériség ferences felfogására.
Szent Ferenc egyik követője, az erdélyi ferences atya, Timár Sándor P. Asztrik OFM írta a rendalapítóról: „Ferenc egyik fontos jellemzője a kicsinység és alázat. A másik ilyen jellemző az a végtelen, feltétel nélküli szeretet, amellyel az egész mindenséget testvérként átölelte (az embereket, a madarakat, mindenféle állatokat, bogarakat, a természetet… sőt még a „halál nővér”-t is). Nem véletlenül emeltem ki a fenti két tulajdonságot. Gyakran gondolok arra, hogyan érhető el számunkra, hogyan gyakorolhatjuk ezt az erényt. Érzem fontosságát, de vajon miért olyan fontos. Assisi Szent Ferenc Krisztus parancsának hűséges követője. Krisztus mindnyájunkhoz így szól: „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Ti is úgy szeressétek egymást.” Szent Ferenc életében ennek a felszólításnak hűséges követését láttam meg. Ferenc nem mérlegelt, nem ítélkezett a szeretet gyakorlásával kapcsolatban. Nem akarta saját maga megítélni, hogy ki érdemel szeretetet, mert tudta, hogy nem a mi dolgunk ennek megítélése. Tudta azonban, hogy ha feltételek nélkül szeretünk, akkor szívünk a jó Isten szeretetének csatornájává, eszközévé lesz; tudta, hogy ha szívünk nyitva van az emberek felé, akkor szívünkön keresztül az Úr érinti meg az embereket, és ő gyakorolja a szeretetet. A szív eme nyitottságához pedig alázatra van szükség, hogy ne akarjuk akadályozni, hogy az Úr szóljon szívünkön keresztül. Ferenc feltételek nélküli szeretetének egyik bizonyítéka a Naphimnusz, amelyben az egész mindenséget testvérként szólítja meg.” (https://romkat.ro/2019/01/13/isten-befektetese-lettem/?fbclid=IwAR1-Qby7Z9qoXLRjkDDhzvAy1ew7YyTRgb9MRAdHNY6P-4AUuyAZBKL2f8c Letöltés 2019. jan.17.)

A FERENCES VILÁGI REND SZABÁLYZATA, A REGULA

A világban élő, ferences lelkületű híveknek Szent Ferenc eleinte szóban, majd írásban (levélben) adott tanácsokat az új élethez, hogy „mit kell tenni a világban élő testvéreknek lelkük javára”. 1221-ben a Memoriale Propositiben adott szabályzatot a világi testvéreknek. Ferenc halála után összegyűjtötték, és regulává állították össze írásait és útmutatásait, majd 1289-ben, IV. Miklós pápa a Regulát aláírásával jóváhagyta, megerősítette, és a Supra Montem kezdetű bullájával kötelező érvényűvé tette. A történelmi korszakok változásai azonban szükségessé tették a világi testvérek életének újraszabályozását. Ezért 1883-ban, XIII. Leo pápa új regulát adott ki: „Azt kívánjuk, hogy aki magára öltötte Szent Ferenc ruháját, öltse magára az alapító szellemét is.”
A II. Vatikáni Zsinatot követően, annak szellemében, a ferences család négy férfi ága tízéves munkával és példás kutatással, a zsinat útmutatásai figyelembe vételével olyan regulát dolgozott ki, amely visszatér a forrásokhoz. A Regula Szent Ferenc Buzdítás a bűnbánó testvérekhez és nővérekhez című levelével kezdődik. Ily módon, az eredeti forráshoz visszatérve, az elkészült regula nem új, hanem Regola rinnovata, azaz megújított regula. E
Regulát VI. Pál pápa hagyta jóvá, és Seraphicus Patriarca kezdetű apostoli levelével hirdette ki 1978. június 24-én. Ezzel egyúttal érvénytelenítette az addigi Szent Ferenc III. Rendje Reguláját. A XIII. Leo-féle Regula több külsőséges megszorítást tartalmazott (milyen ruhát viseljenek a világban élő ferencesek, színház és bálok látogatásának megszorítása, böjt stb.), ezzel szemben a jelenleg érvényben lévő Regula inkább lelki tartalmú (gyakori szentségekhez járulás, a Szentírás tanulmányozása-olvasása, gyakori részvétel szentmisén, zsolozsma imádkozása stb.) kitételeket tartalmaz.
Szent Ferenc atyánk az első, meg nem erősített regulájában így ír: „A testvérek regulája és élete ez: éljenek engedelmességben, tisztaságban és tulajdon nélkül, és kövessék a mi Urunk, Jézus Krisztus tanításait és nyomdokait…” Majd III. Honorius pápa hagyta jóvá, erősítette meg a Ferenc és a testvérek által átdolgozott regulát. Ebben ez áll: „A Kisebb Testvérek regulája és élete ez: kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent evangéliumát…” A II. Vatikáni Zsinat utáni, a zsinat szellemében megújított Regulában ezt olvassuk: ,,A világi ferencesek regulája és élete ez: megtartani a mi Urunk, Jézus Krisztus Evangéliumát, követve Assisi Szent Ferenc példáját…” A II. Vatikáni Zsinat után a lett a ferences harmadik rend hivatalos elnevezése
Ferences Világi Rend.

A FERENCES CSALÁD

I. Ferences Első Rend
  – 1208/9: Kisebb Testvérek Rendje, ferencesek (OFM = Ordo Fratrum Minorum)
– 1517/1609/1628: Konventuális Ferences Minorita Rend, minoriták (OFMConv = Ordo Fratrum Minorum Conventualium)
– 1528/1619: Kapucinus Kisebb Testvérek Rendje, kapucinusok (OFMCap = Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum)

II. Ferences Második Rend
– 1212: Szegény Úrnők, Szent Klára Rendje, klarisszák (OSC = Ordo Monialium Sanctae Clarae)

III. A 15. századtól: Reguláris vagy Szabályozott Harmadik Rendek, 1982 (TOR = Tertius Ordo Regularis)

IV. 1221: Memoriale Propositi, a Szent Ferenc által adott szabályok alapján, Ferences Harmadik/Szekuláris Rend, terciáriusok, 1978: Ferences Világi Rend (FVR, OFS = Ordo Franciscanus Saecularis)

A VILÁGI REND MAGYARORSZÁGON, A REND SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A ferencesek már a rendalapító életében megjelentek hazánkban. Bálint Sándor, a szent életű néprajztudós szerint, a bencések megkeresztelték a magyarságot, a ferencesek pedig kereszténnyé tették. Kiváló összefoglalót olvashatnak az érdeklődők a Ferences Világi Rend magyarországi történetéről Wolsky Albert, a rend Országos Tanácsának volt minisztere tollából, a Vigilia 2005. évi, szeptemberi számában (https://vigilia.hu/regihonlap/2005/9/wolsky.htm Letöltés 2017. nov. 12.)
Joggal lehetünk rá büszkék, hogy a történelem során, hazánkból több jeles képviselőt adtunk a harmadik rend számára. Az országot a tatár pusztítás után újjászervező, második honalapítónknak joggal tartott IV. Béla királyunk (1235–1270) és felesége, Laszkarisz Mária, maguk is a harmadik rend tagjai voltak. Béla király testvére, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231), harmadrendi ferences, ma a Ferences Világi Rend egyik védőszentje. IV. Béla és Szent Erzsébet unokahúga az ugyancsak harmadrendi ferences Portugáliai Szt. Erzsébet özvegy (1271–1336).
A Ferences Világi Rendnek tagjai lehetnek a világban élő, világi hivatással rendelkező egyedülállók, házasok, özvegyek, illetve lelkipásztori kisegítők, szerpapok (diakónusok), egyházmegyei szolgálatban álló áldozópapok. A klerikus rendtagok közül megemlítjük Szent XIII. János pápa, Márton Áron püspök nevét, de több, jelenleg működő hazai ferences világi közösségnek van egyházmegyei szolgálatban álló pap testvére is tagjai között. 2017. évi adatok szerint, a világi rendnek 112 országban, mintegy 300.000 rendtagja van, a ferences ifjúságnak (YouFra) 75 országban mintegy 50.000 tagja.
Ahogyan a Ferences Világi Rend Regulája megfogalmazza, ,,A Ferences Világi Rend különböző szintű testvéri közösségekből áll: helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi csoportokból, amely testvéri közösségek mindegyike erkölcsi személynek számít az egyházon belül. Az ebben a Regulában és a Konstitúciókban előírt normák szerint kapcsolódnak egymáshoz, és alkotnak egységet a különböző szintű testvéri közösségek.” (FVR Reg. 20.).
A Ferences Világi Rend szervezetét illetően, a különböző országokban működő csoportokat a FVR Nemzetközi Közössége fogja össze, melynek élén a Nemzetközi Tanács áll. A tanácsot jelenleg magyar testvérünk, Kauser Tibor OFS miniszter generális vezeti. Országonként az országos tanácsok fogják össze a rendtagok esetenként régiókba, és helyi közösségekbe szervezett csoportjait. Hazánkban az Országos Tanácsot Kerekes László országos miniszter, a tatai testvéri közösséget is magába foglaló regionális szervezet Regionális Tanácsát Dániel Imre régiós miniszter vezeti. A helyi testvéri közösségek tanácsa élén miniszterek állnak, a szó eredeti, szolgálat szellemében működve. A tanácsok tagja, országos, regionális és helyi szinten egyaránt, a miniszter, a helyettese, a gazdasági felelős, a képzési felelős és a titkár.

Árpád-házi Szent Erzsébet Testvéri Közösség bemutatása

Közösségünk, az Árpád-házi Szent Erzsébet Testvéri Közösség, a FVR Angyalos Boldogasszony Regionális Testvéri Közösségének egyik tagja.  Miniszterünk, Magó Ottóné Erika, devóciójáért, alázatos és kitartó szolgálatáért, hitelesen megélt ferences lelkületéért, az idei évben elnyerte az Országos Tanács által alapított Krisztus Irgalmas Szeretetéért díjat. Lelki asszisztensünk az I. rend részéről Sergio Tellan OFMCap atya. Jelenleg 10
örökfogadalmas, két, határozott időre szóló fogadalmat tett testvér, és 2 érdeklődő alkotja közösségünket:

ÖRÖKFOGADALMAS TAGOK

Dr. Tóth József – 1949. dec. 8.
Magó Ottó – 1993. nov. 21.
Magó Ottóné Hegyháti Erika – 1993. nov. 21.
Steiner Károlyné Száki Rozália – 1999. okt. 3.
Horváth István – 2000. szept. 17.
Kornéli Tibor – 2000. szept. 17.
Szőke Géza – 2000. szept. 17.
Steiner Erika – 2012. dec. 5.
Dr. Fülöp Éva Mária – 2015. nov. 25.
Büki Lászlóné Tóth Erzsébet – 2019. máj. 25.

HATÁROZOTT IDŐRE FOGADALMAT TETT TAGOK

Pauer László 2019. máj. 25.
Pauerné Csaba Judit 2019. máj. 25.

Testvéri találkozóinkat havonta egy alkalommal tartjuk a tatai kapucinus templom plébániáján, amelyen központi helyet foglal el Sergio atya tanítása és a közös imádság.