A vasárnapi mise után vidáman szólt a csodálatos ének, miközben Szent Miklós meglátogatta az ifi misén részt vevő közösséget.

„Szent Miklós a hulló hóban puttonyával körbejár.
Bekopogtat minden házba, minden szegényt megtalál.
Mosoly ül az öreg arcán, merre ő megy hull a hó, röpíti szél, szánkó.
Nálunk hagyja a szívét, reánk szórja örömét, nekünk adja jókedvét.”

Szent Miklós a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, a nyugati egyház a 10. század óta ünnepli. A hagyomány szerint a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban, ám a szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte, s ő ismertette meg a kereszténységgel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé.  Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, s tettei miatt már életében szentnek tartották. 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, ahol sírja ezután zarándokhellyé vált.

A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós püspök fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, így a lányok megmenekültek attól, hogy rossz sorsra jussanak. Miklós e tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak.
A püspök legendája a különböző változatokban élt tovább, mint ahogy a neve is különböző népeknél más-mást jelent: Szent Miklós, Santa Claus, Heiliger Nikolaus, Mikulás, Télapó, Karácsony apó, Fagy apó. A Télapó elnevezés a második világháború utáni kommunista időkben szovjet hatásra terjedt el a szocialista országokban. Az orosz néphagyomány szerint Gyed Mároz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozza a fenyőfát az ajándékokkal. Magyarországon a legtöbb gyermekdal is Télapót énekli meg. Legismertebb Rossa Ernő alkotása, akinek életműve a munkásmozgalmi kórusdalokhoz kötődik. A dallama azonban nem az ő szerzeménye, hanem egy bécsi zeneszerző munkája. Vajon kinek köszönhetjük a Hull a pelyhes fehér hó dallamát?

-P-