„Mielőtt kiáltasz, Én felelek, te még beszélsz, és én már meghallgattalak.” (Iz 65, 24)

Egy különösen varázslatos napnak indultunk meg november 30.-án. Azon a rendkívül hűvös reggelen még álmosan kicsit, de izgatottan vártuk már, hogy mit tartogat nekünk Mariazell. Az autópályán menvén felfigyeltem az előbújó napra, ami igazán szép próbálkozása volt Istennek, ezen a fagyos reggelen.
Győr környékén megállva felvettük az idegenvezetőnket, aki ismertette velünk az egész napos programot és sok érdekességgel látott el bennünket. Ezt követően pedig, a rózsafüzér imádságával készítettük fel szívünket a Szűz Anya látogatására. Majd később, mikor már nem jártunk messze, Ausztria szakadó hóeséssel és mesébe illő hegyekkel, dombos vidékekkel mutatta meg arcát. Na és ekkor kezdődött a varázslat! Tovább haladva az úton már a gyönyörtől eltelve, messziről láthattuk a keresztet, ami a bazilika tetején csillogott. Leszálltunk a buszról és még mindig esett a hó, ami még hangulatosabbá és ünnepibbé tette az egész napot. Először a likőr gyár felé vettük az irányt, ahol kaptunk egy kis tájékoztatót a likőrökről és annak elkészítéséről, majd a végén meg is lehetett kóstolni őket. Ezután a bazilika volt az „úti célunk”, ahol már egy idegenvezető várt ránk, aki körbe vezetett bennünket az épület körül és számtalan érdekességgel bombázott. Majd – amit már mindenki várt – bementünk a bazilikába is, ahol már végleg nem tudtunk betelni a látvánnyal. Különösen érdekes volt számomra az oltár mögött kiemelkedő, a bűnt ábrázoló „kígyók a Földön”. Ezután szabad program következett, ahol megtekinthettük az adventi vásárt vagy leülhettünk egy forró tea mellé. 3-kor pedig már Gábor atya tartotta a szentmisét, Dömötör László atya kíséretében. Gábor atya a prédikációjában kiemelte: „a mi dolgunk csak az: meghallani a hívást és válaszolni rá ahogyan, azt András apostol is tette!”. A szentmise után pedig még egy utolsó pillantást vetettünk a bazilikára és az adventi vásárban nézelődő emberekre, majd haza indultunk. Nagyon sok emlékkel és élménnyel gazdagodva értünk haza. Egy varázslatnak éltem át azt, ami ott történt velünk és együtt lehettünk.

Joó Viktória