Kezecskék

Édes, kicsi Jézus!

Most jászlad fölé hajolok, hallom pihe-puha szuszogásodat és nézem kicsi kis lényedet. És megfogom csepp kis kezecskédet, amely alig nagyobb, mint egy szem dió. Azt a kezecskét, amely majdan viharokat csendesít, ördögöt űz, áldást ad, kenyeret, halat szaporít. Azt a kezecskét, amely majdan beteget gyógyít, halottat támaszt, életet ad. Azt a kezecskét, amelyért majdan annyian nyúlnak, amelyből az Oltáriszentség vétele fakad, amely öröktől fogva az Atyára mutat,  … és amely majdan hatalmas szeggel átverve tart a keresztfán … amelyen aztán a szeg ütötte lyuk helyén Atyád fénye átragyog. Amelyet óvón tartasz felettünk és alattunk. Amellyel felénk nyúlsz, hívsz, szívünk ajtaján kopogtatsz, megáldasz és átölelsz.

Ó, szent kezecskék!

-csj-