„Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek.”

Kedves Testvéreim!

Ezeket a jézusi szavakat hallottuk az iménti evangéliumban, amelyeket úgy
érzek, hogy mind nektek a közösségnek, mind pedig nekem nagy üzenetet hordoz. Hiszen én is egy évvel ezelőtt, amikor ide kerülhettem kerestem közösséget, emberi szíveket, megvalósításokat. Egy év elmúltával úgy érzem, sok mindent megtaláltam, sok ajtó megnyittatott zörgetésem előtt, és nagyon sok mindent kaptam, amit nem is kértem. Ezért a mai utolsó veletek töltött vasárnapon, szeretnék hálát adni Istennek, tőletek pedig elköszönni.
Szent Pál apostol szavait választottam újmisés jelmondatomként, aki azt írja a Korintusiakhoz írt első levelében, mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek, s mindent az evangéliumért teszem, hogy egykor nekem is részem legyen benne. Ezekkel a gondolatokkal köszöntöttelek benneteket egy évvel ezelőtt, amikor püspök atya ezekbe az egyházközségekbe helyezett segédlelkésznek. Most egy újabb megbízatást kaptam Főpásztoromtól a Mosoni Plébániára. Hálát és köszönetet mondok Istennek, az én mennyei Atyámnak, hogy tenni tudtam, ami tőlem tellett. Szolgálat volt ez, hivatásból fakadó kötelességteljesítés, amely nem igényel külön elismerést. Köszönöm az Ég Asszonyának, Máriának kegyelemmel teljes szeretetét, hogy mindig érezhettem Anyai nagyságát. Tennivalóimat, a mi Urunk, Jézus tervei és szándékai szerint próbáltam teljesíteni. Bízom benne, hogy minden, ami jó volt, szolgálta Isten dicsőségét, az Ő népének
javát, s remélem, hogy a saját üdvösségemet is. Biztos, hogy nem tettem meg mindent, amit meg kellett volna tennem. Amit megtettem az is sok hiányossággal bírt. Bízom benne, hogy a Mindenható és Irgalmas Isten igazságos irgalmában teszi mérlegre az elmúlt évet, s az itt töltött kápláni
szolgálatomat. Remélem, hogy Mária, az Istenanya, akiben mindig megtapasztaltam a segítő és oltalmazó szeretetet, továbbra is kíséri eddigi életutamat és szolgálatomat.

Megköszönöm Istennek, az elmúlt évet. Azt a sok erőt és kegyelmet, hogy az ő szent házában veletek együtt ünnepelhettem szent és áldott titkait. Isten után köszönöm Albert atyának, hogy szeretettel fogadott és engedte, hogy
szabadon végezzem a tőlem telhető szolgálatot, áldja meg az Úr papi életét és szolgálatát. Köszönetet mondok kedves édesanyjának, Mariann néninek, az ellátásért, minden jóságáért kapjon jutalmat Istentől. Megköszönöm mindnyájatok szeretetét, amivel elfogadtátok személyemet. Köszönöm a sok örömet, derűt, mosolyt, kézfogást, de a nehézségeket is. Hálás vagyok az Úrnak, hogy ezeknek részese lehettem, hogy adott erőt ahhoz, hogy hitünket, reményünket és szeretetünket el ne veszítsük, sőt növekedjünk általuk és nagy szeretetközösségé váljunk.

Köszönöm kedves segítő társaimnak az elmúlt év szolgálatban együtt eltöltött napjait. A Plébánia Tanácsadó Testületének támogatását. A sekrestyések odaadó és segítő szeretetét, a kántorok és a templom kórusának az ünnepi liturgiákon való lélekemelő szolgálatát, az ifjúsági zenekarok működését, az áldoztatók segítségét a szentmisék alatt. A ministránsok szép szolgálatát, akik szeretettel voltak irántam. Külön köszönöm Gizi néninek, odaadó szolgálatát, hogy mindig szép és tiszta szoba fogadott az ő takarításának köszönhetően. Köszönöm: a tatai felnőtt katekézisre járók jelenlétét és a vértestolnai Plébániai estéken való részvételt és mind két csoport kitüntető figyelmét. A fényes úti Szociális otthon időseinek, az elsőpéntekes betegeknek, és a Máltai Szeretet Szolgálat időseinek és munkatársainak a szeretetét és segítségét, a hittanosok és köztük az elsőáldozók kedvességét és csintalanságait. A lelki beszélgetések és a gyónások által tapasztalt nyitottságot és bizalmat, sokat épültem ezek által. Az ifi hittanos fiatalok barátságát és bizalmát, amelyet mindig érezhettem. Köszönöm a nyári táborok meghitt és értékes napjait, a segítő társak munkáját, szervezését, amely napokkal mindannyian gazdagabbá váltunk. Továbbá, hogy az itt töltött egy év alatt, jó barátságokra leltem, akik ebben az időszakban, jóban és rosszban mellettem álltak és segítettek, hálás vagyok nekik mindenért. Köszönök minden fáradozást és áldozatot, amit ezért a Plébániáért és közösségért bárki is tett Isten jutalmazza meg százszorosan! Megköszönök minden szeretet-megnyilvánulást, amit az elmúlt év során kaptam! Azt a kimagasló tiszteletet és szeretetet, amit egész ittlétem alatt megtapasztalhattam. A szentmiséken való buzgó részvételt, az imádságokat, a körmenetek, az együtt átélt szép emlékeket. Az ajándékokat, a meglepetéseket, amelyeket szeretetből kaptam. Köszönöm azt sok mindent, amit emberi szavakban kifejezni nem tudok. Boldog, örömteli papi évet élhettem meg közöttetek, amelyért mindenkit a szívemben őrzök és hordozok. Hálás vagyok mindenért!

Az elmúlt 1 év alatt biztosan voltak rossz döntéseim, rossz mondataim, rossz megnyilvánulásaim. Nekem is lehettek rossz napjaim. Csak remélni tudom, hogy nem ezek maradnak meg szívetekben! Akiket emberi gyengeségből valamivel megbántottam, azoktól most őszintén bocsánatot kérek!

Szeretett Testvéreim!
Legyen mindig nyitott a szívetek Isten szavára, hogy részetek legyen az Ő végtelen szeretetében! Isten áldjon, védjen és őrizzen meg benneteket békességben, szeretetben és hűségben! Mint ahogy eddig is tettétek, imáitokban továbbra is emlékezzetek meg rólam. S befejezésül a következő pár sort fogadjátok szeretettel:

Nekem nem mindegy, hogy vége,
ez az 1 év soha nem tér vissza már,
de itt marad a Szó, mely Róla szólt,
s tettekre indítva visszajár.
fel-fel csendül szívemben, a lélek mélyein,
hogy jó az Isten, szeretet az Isten,
és mindnyájunkat egykor haza vár.

Balázs atya