1947 nyarán Környéről is több mint száz német családot telepítettek ki, és szállítottak zárt vagonokban Németországba. Olyan seb ez, melynek nyomai több emberöltőn át sem múlhatnak el. Mely begyógyulásához több évszázad sem elegendő. Hisz még ma is sokan köztünk vannak azok közül, akik szenvedő alanyai voltak e szörnyű igazságtalanságnak, mely a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elve alapján bélyegzett meg egy egész népcsoportot. Akik átélték mindezt, nekik bizonyára még ma is nehéz visszaemlékezni e fájdalmas időkre.

A kitelepítés hetvenedik évfordulójára a megemlékezés, július második vasárnapján, 11 órakor kezdődő, múltidéző német nemzetiségi szentmisével vette kezdetét. A szentmisét, a történelem viharai során kitelepített német ajkú elhunyt és élő magyarokért, és mindazokért, akiket a sors messzire sodort szülőföldjétől ajánlották fel. A szentmisét Mórocz Tamás, bodajki plébános atya mutatta be.

A szentmisét követően került felavatásra a templom melletti Kitelepítési Emlékoszlop. Az emlékműavatást koszorúzás és megemlékezés követte. A megemlékező programok lezárása képen, a Szent II. János Pál Pápa téren térzene kísérete mellet agapéval várták a megjelenteket.

Ne feledjük az emlékezet napjának legfontosabb üzeneteit:

– Nem szabad, hogy feledésbe merüljenek elődeink szenvedései!

– Az emlékezés legfontosabb feladata, hogy megértsük az elmúlt idők tragédiáit!

– Lássuk az apáinkat ért embertelenséget!

– Átérezzük a megbocsáthatatlant!

És mindannyian törekedjünk arra, hogy a jövőben többet ilyen NE FORDULHASSON ELŐ!

Pentz Imre