Október 8-án, a Magyarok Nagyasszonyának ünnepével együtt ünnepelték a baji hívek templomuk búcsújának ünnepét. Az Assisi (Serafi) Szent Ferenc tiszteletére felszentelt templomban, Váradi Kristóf atya, Varga Ferenc volt baji esperesplébános atyáért, és a baji hívekért ajánlotta fel templomunk főünnepén, a legszentebb áldozatot. A település helyi hagyományinak megfelelően nem csak az énekkar, és a ministránsok jelentős része, de a hívek közöl is sokan a hagyományos Sváb öltözetben ünnepelt.

Kristóf atya homíliájában Assisi Szent Ferenc életének példamutatásáról elmélkedett. Szent Ferenc életének üzenete: „Nem elég az amit tapasztalunk,   látunk, mert nem biztos, hogy el vezetnek Istenhez! Mert ennek kell lenni az egyetlen célunknak. Lehet más célunk is, de Isten nélkül az nem fog sikerülni.” Emlékeztette a híveket, hogy Szent Ferenc tanít minket az egyszerűségre, az alázatosságra. Arra, hogy magadat ne gondold soha a másiknál kiválóbbnak!
Ne a látszatoknak éljünk! Tanít mindannyiunkat arra, hogy próbáljuk meg Istent úgy szemlélni, ahogy Jézus
tanítja nekünk: Ő a Mennyei Atyánk! Hiszen Ő gondoskodik rólunk. Minden, ami van ezen a világon, neki köszönhetjük. Ferenc volt az, akiről kortársai azt mondták, hogy a legtökéletesebben megjeleníti Krisztust. Olyan ember, aki visszacsempészte az „elveszett mennyországot, az elveszett paradicsomot.” Így hát ne csak imádkozzunk érte, de tanuljunk is az Ő példájából, és kövessük útmutatását életünk során!

A szentmisét követően került sor a több évszázados hagyományokra visszanyúló fogadalmi körmenetre. A baldachin alatt Kristóf atya hordozta az oltáriszentséget, melyet a tanácsadó testületi tagok, kezükben fáklyával kísérték a körmenet során. A baji hívek ismét tanúságot tett a körmenetben őseiknek a XVIII. században tett fogadalmának megtartásáról. Ezzel megerősítve a közös hitüket. Aki hívő lélekkel, és felkészült lelkülettel vett részt a szertartáson, az feltétlenül hitében, vallás szeretetében megerősödve, hatalmas közösségi élményben részesült.

A szentmise és a körmenet alatt templomunk énekkara (schola) szép énekével tette fényesebbé ünnepünket. A sváb őseink emlékének megfelelően egy egy mise-ének is németül hangzott fel, az Assisi Szent Ferencet dicsőítő énekek között. A körmenetben ismét felhangzott a Te Deum, mellyel megköszönték, és hálát adtak, hogy településünket megkímélte a sorscsapásoktól a Teremtő Istenünk.

Pentz Imre