Ha nyár, akkor cserkésztábor. Így van ez már harmadik éve az Öveges József cserkészcsapatnál is. Tavaly szerveztünk először önálló tábort. Idén a Kisbér melletti Saliházi réten állítottuk fel a cserkésztábort. Az iskolaév alatti őrsgyűléseken megedződött kisközösségek, a lány Mókus őrs és a fiú Farkas őrs tagjai lelkesen gyülekeztek június végén a 8:45-ös vasárnapi misére, ami után Albert atya áldásával indulhattunk útnak az erdei táborhelyre. A cserkésztábor első néhány napja kemény építkezőmunkával telt el. Fel kellett ugyanis építeni az erdei élethez szükséges építményeket. Sátorállítás mellett konyhát, asztalt, latrinát mosdót kellett ásni, építeni, kötözni. A rétre egy hétméteres fenyőrúdból zászlórudat állítottunk. A cserkészek nem szöggel, hanem spárgával építkeznek, így a tábor elbontása után nem marad semmilyen maradandó nyom a táborhelyen. Egyedül a táborkereszt marad a helyszínen, amely cserkészliliommal és a csapatszámmal hirdeti az erdőjáróknak, hogy valaha itt cserkészek táboroztak. A táborkereszt a Saliházi réten egy ősöreg tölgy mellé került, amelynek az odva Mária kegyképet őrzött. Péter-Pál atya tartott nekünk szentmisét a szép erdei környezetben.
A tábor kedvenc játékai a számháború, a méta és a foci voltak. Ezen kívül minden este a tábortűz hozta össze a csapatot, amelyre a játékok dalok mellett az őrsök jelentekkel is készültek. Az idei tábor programjai az1848-as kor köré épültek. Így a tábortűzön volt reformkor, márciusi forradalom, Petőfi versek.
A játékok mellett nagyon nagy kihívás, nehézség volt, de a tábor vége felé élményt jelentett a mindennapi élet az erdőben. Azaz az ebédhez fát kellett gyűjteni, tűzet rakni, a tüzet táplálni. Az ebédet a minden napra beosztott konyha szolgálatosok készítették elő, akik a mosogatásért is feleltek. A tábor utolsó néhány napján esett az eső, szerencsére csak éjszaka. A sátrak jól bírták az esőt, így a tábor hangulatán nem érződött az eső szomorító hatása. A nehézséget csak a tüzelőfák elázása jelentette és a táborhoz vezető út fellazulása. A farkas őrs még szakadó esőben is tartott tábortüzet, amely nagyon jó hangulatban telt. A játékokat ezen az esőkabátos tábortűzön maguk választhatták meg a fiúk.
A cserkészpróbák letétele a cserkészélet fontos céljait jelentik. Az idei táborban többen tettek kiscserkész ígéretet. A cserkészpróbákra készülve a gyerekek a táborban egy órát egyedül töltöttek az erdőn. Ez a három sas-toll próba része, amely alkalmat teremtett a természet megfigyelésére, valamint belső gondolkodásra, elmélkedésre is. Az idei útravalót az irgalmas szamaritánus története adta.
Több, mint 100 évvel ezelőtt Baden-Powell azért alapította a cserkészetet, hogy a gyerekeket boldoggá tegye. Azt tanácsolta a fiataloknak, hogy „Tegyél másokat boldoggá és te magad is boldog leszel, és ha ezt teszed, általad teljesedik be Isten akarata.” Utolsó üzenetében pedig arra kérte a cserkészeket, hogy próbálják meg úgy itt hagyni ezt a világot, hogy jobb legyen, mint ahogy kapták.
KP
Bi-Pi, a cserkészet alapítójának utolsó üzenete: „Hiszem, hogy Isten azért teremtett bennünket ebbe a szép világba, hogy boldogok legyünk és élvezzük az életet. Csakhogy a boldogság nem a gazdagságból ered, nem a sikeres karrierből és nem saját vágyaink kielégítéséből. A boldogsághoz vezető út ott kezdődik, hogy fiú korotokban egészségessé és kitartóvá fejlesszétek magatokat, hogy felnőttként hasznosak lehessetek és élvezni tudjátok az életet. A természet ismeret megmutatja számotokra, hogy mennyi teljes szépségű és különleges dologgal látta el Isten boldogításunkra a földet. Legyetek elégedettek azzal, amit kaptatok és használjátok föl a lehető legjobban. Nézzétek a dolgok derűs oldalát, ne a borúsat. Ám az igazi boldogságot csak a másoknak nyújtott boldogság által érhetitek el. Igyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint a hogy találtátok: úgy amikor eljön halálotok órája, boldogan halhattok meg abban a tudatban, hogy nem vesztegettétek el az időtöket, megtettétek, ami tőletek telt. Legyetek készen a boldog életre és a boldog halálra. Ragaszkodjatok mindig a fogadalmatokhoz – akkor is, ha már nem vagytok gyerekek. Isten segítsen ebben benneteket.” Barátotok: Robert Baden-Powell