Gyónás

A bűnbocsánat szentsége

A bűnbocsánat szentsége

Miért adta nekünk Krisztus a bűnbánat szentségét és a betegek kenetét?
Krisztus szeretete abban mutatkozik meg, hogy Ő az elveszetteket keresi, és a betegeket gyógyítja. Ezért ajándékozta nekünk a gyógyulás szentségeit, amelyek megszabadítanak a bűneinktől, és testi, valamint lelki gyöngeségünkben erősítenek. [1420-1421]

Milyen nevei vannak a bűnbánat szentségének?

A bűnbánat szentségét nevezik még kiengesztelődés szentségének, bűnbocsánat szentségének, a megtérés szentségének és gyónásnak. [1422-1424, 1486]

Ha van keresztség, amely kibékít Istennel, akkor miért van még szükség a kiengesztelődés szentségére?

A keresztség kiragad ugyan a bűn és a halál hatalmából, és Isten gyermekeinek új életébe visz, de nem szabadít meg emberi természetünk gyöngeségeitől és bűnre való hajlandóságunktól. Ezért van szükség egy helyre, ahol újra kiengesztelődhetünk Istennel. Ez a gyónás. [1425-1426]

Nem modern dolog gyónni, talán fáradságos is, és kezdetben nagy önlegyőzést kíván, de a legnagyobb kegyelmek egyike az, hogy életünkben mindig szabad újra, valóban újra kezdenünk: teljesen lerakva terheinket, a tegnapi kolonc nélkül, újra Isten szeretetében és új erővel. Isten irgalmas, és semmire sem vágyik sóvárabban, mint hogy irgalmasságát igénybe vegyük. Aki meggyónt, új, fehér lapot kezdhet élete könyvében.

Mi tartozik a gyónáshoz?
Minden gyónáshoz hozzátartozik a lelkiismeretvizsgálat, a bánat, a szándék, a bűnvallomás és az elégtétel. [1450-1460;1490-1492;1494]

A lelkiismeret-vizsgálat legyen alapos, de sohase vigyük túlzásba. Valódi bánat nélkül csupán szóbeli bűnvallomás alapján senkit sem lehet feloldozni bűnei alól. Ugyanígy elengedhetetlen a szándék, hogy ezeket a bűnöket a jövőben nem követjük el. A gyónónak feltétlenül el kell mondania bűneit a gyóntató atyának: bűneit be kell vallania. Végül a gyónáshoz tartozik a jóvátétel vagy elégtétel, amit a gyóntató atya ad a bűnösnek, hogy az okozott kárt jóvátegye.

Milyen bűnöket kell általában meggyónni?

Minden súlyos bűnt, amelyre a gondos lelkiismeret-vizsgálat során emlékezünk, és amelyet még nem gyóntunk meg, normális körülmények között a személyes szentségi gyónásban lehet megbocsátani. [1457]

Gyónás előtt minden bizonnyal vannak az embernek gátlásai. Legyőzésükhöz az első lépés az, hogy belsőleg egészségessé váljunk. Gyakran segít, ha arra gondolunk, hogy a pápának is bátorságra van szüksége ahhoz, hogy egy másik papnak – és így Istennek – bevallja hibáit és gyengéit. Csak életveszélyben (például háborúban, légitámadás esetén, vagy ha egész embercsoport van életveszélyben) adhat egy pap egy embercsoportnak is feloldozást anélkül, hogy előtte személyes bűnbevallást tettek volna (úgynevezett általános feloldozás). Mindenesetre a súlyos bűnöket a legközelebbi alkalommal pótlólag meg kell gyónnunk.

Szabad-e a papnak elmondania másnak azt, amit gyónásban hallott?

Nem, semmilyen körülmények között nem szabad. A gyónási titok abszolút titok. A papot kiközösítik, ha más embernek elmond valamit abból, amit a gyónásban megtudott. A pap a rendőrségnek sem mondhat vagy jelenthet semmit. [1467]

A papok aligha vesznek komolyabban mást, mint a gyónási titkot. Voltak papok, akiket emiatt megkínoztak, sőt meg is öltek. Ezért a gyónásban minden fenntartás nélkül beszélhetünk, és egészen nyugodtan rábízhatjuk magunkat a papra, akinek ilyenkor egyetlen feladata az, hogy teljesen „Isten füle” legyen.

Milyen pozitív hatásai vannak a gyónásnak?

A gyónás kibékíti a bűnöst Istennel és az Egyházzal. [1468-1470,1496]

A feloldozás utáni másodperc olyan, mint zuhany sportolás után, mint friss levegő nyári zivatar után, mint ébredés ragyogó nyári reggelen, mint a búvár súlytalansága … A kibékülés olyan, mint amikor a tékozló fiút hazatértekor atyja tárt karokkal fogadja. Újra rendben van kapcsolatunk Istennel.

Youcat: 224, 225, 226, 232, 233, 238, 239